Be kell ismerni, hogy az egész koncepcióban van egy zavaró tényező: a kriptovalutával lezajló átutalások feldolgozási díja igen magas.Hogyan tudnánk biztatni az embereket, hogy alkalmazzák a kriptovaluta átutalásokat, ha a feldolgozási díjak, legtöbbször sokkal magasabbak mint egy hivatalos valutával történő, bank közötti átutalás esetében.?
Az digitális pénz lényege, a decentralizáció körül forog. Egy olyan rendszer ahol a kormány, központi bank, vagy egyéb pénzügyi intézmények, nem tudnak uralkodni, nem kéne ennyire előnytelen legyen a különféle pénzügyi műveletek elvégzésében. A decentralizáció alapötlete magában foglalja azt a feltételezést is, hogy kriptovalutával fizetni sokkal előnyösebb.
Ellenben, ha megnézzük közelebbről a feldolgozási díjakat, legyenek ez a rendszer feldolgozási díja, vagy mellék platformok használati díja, az előny az már fakulni kezd.
Manapság senki sem dolgozik hosszútávon ingyen, ez normális. Ezzel magyarázható, hogy a decentralizált pénzügyi világban is léteznek díjak. Elsősorban a tömb lánc rendszert fenntartó “bányászokat” kell jutalmazni. Jelen pillanatban a gond ott van, hogy nagyon nehezen alakítható ki egy egyensúlyi helyzet a felhasználók és feldolgozók között.
A versenyhelyzet mindig a díjak csökkenésével jár.
2017 ben a Bitcoin tömb láncon nagyon magasak voltak a díjak. Ezek 2019-ig jelentősen csökkentek. Ha a bankok esetében egy előre meghatározott tranzakció díjról tudunk, a tömb lánc rendszeren, legyen az Bitcoin vagy Ethereum, a díjak értéke is ingadozik. Például olyan idősávban amikor az átutalások száma rohamosan nő, a díjak is drágulnak. Minden egyes tranzakciót át kell írni és le kell bonyolítani, ezt a műveletet a “bányászok” végzik. Amikor utalunk egy tömb lánc rendszeren, egy előre ismert alapdíjból indulunk ki, viszont ha az idő sürget és az átutalásokat minél gyorsabban le akarjuk rendezni, az alap díjat meg kell emelnünk, remélve hogy egy “bányász” fel fog figyelni erre a tranzakcióra és az ajánlott feldolgozási díjra. Valahogy úgy van ez, mint egy zsúfolt vendéglőben, ha jól meg zsírozzuk a pincért hamarosan leülhetünk egy szabad asztalhoz.
Minden egyes tranzakció feldolgozása nem egy könnyű folyamat. Minél nagyobb az összeg annál bonyolultabb és időigényesebb az algoritmus blokkba zárása. Ezt is szem előtt kell tartani amikor nagyon sürget az idő, digitális pénz átutalás esetében.
Nemcsak az idő vagy a “bányászok” elérhetősége játszik döntő szerepet az utalás lebonyolításában. Egy másik szempont a rendszer túlzsúfoltsága: mikor egy idősávon belül, egyszerre több tranzakció vár jóváhagyásra. Ilyenkor kialakul az úgynevezett “tölcsér jelenség”, angolul „bottle neck”. A feldolgozási díjak felrobbannak, hiszen mindenki gyorsan akarja letudni az utalást, ezért hajlandó nagyobb prioritási díjat fizetni, hogy a “bányászok” őt vegyék figyelembe.
Úgy a Bitcoin mint az Ethereum tömb lánc frissítésre vár. Az előrejelzések szerint, a frissítések nem csak a zöld energiára fognak koncentrálni, tehát sokkal takarékosabb lesz a rendszerek fenntartása, hanem javítani fog a díjakon is. Azáltal, hogy az algoritmusok megoldása, tömbösítése egyszerűbb lesz és gyorsabb, a díjakat megnövelő „tölcsér” helyzetek, ritkábban fognak kialakulni.
Alkalmazások és platformok használati díja
Eddig csak a rendszer szolgáltatásainak bérezéséről beszéltünk. Vannak ám ennél még bátrabb szolgáltatási díjak, amelyeket a különböző platformok határozzák meg. Legyen az egy kriptopénz váltó platform, vagy egy digitális pénztárca oldal, minden egyes művelet után egy bizonyos százalékot kell fizessünk a szolgáltatásokat lebonyolító cég fele.
Ezek általában 4 és 5% között ingadoznak. Ennél sokkal nagyobbak, a még újdonságnak számító kriptovaluta ATM ek szolgáltatási díja, ami elérheti akár a tranzakció 20%-át is. Érdekes módon a befektetési platformok is hajlanak a szolgáltatási díj bevezetésére. Van ahol még ingyen lehet tranzakciónálni kriptovalutát, de van ahol már egy fix összeget vagy százalékot kell fizetni, minden egyes befektetés után.